Museums and Intangible Cultural Heritage in North-East Hungary
Słowa kluczowe:
tradycja, dziedzictwo, folklor, sztuka ludowa, społeczności, partycypacja, waloryzacja, muzealne kolekcjeAbstrakt
MUZEA I NIEMATERIALNE DZIEDZICTWO KULTUROWE NA TERENIE PÓŁNOCNO-WSCHODNICH WĘGIER
Autor omawia temat niematerialnego dziedzictwa kulturowego na terenie północno-wschodnich Węgier. We wstępie prezentuje pokrótce historię Muzeum im. Ottó Hermana w Miszkolcu (Węgry), następnie definiuje teoretyczne różnice pomiędzy pojęciami tradycji i dziedzictwa, wreszcie przedstawia w zarysie struktury instytucjonalne i organizacje wspierające niematerialne dziedzictwo kulturowe na Węgrzech. Zakres zainteresowań Muzeum w Miszkolcu obejmuje region (komitat) Borsod-Abaúj-Zemplén, na którego terenie wyodrębniono obecnie cztery elementy niematerialnego dziedzictwa kulturowego. W niniejszym artykule zbadano te zjawiska kulturowe pod kątem ich wpływu na lokalne społeczności oraz różne warstwy tożsamości. Najistotniejsze ze stawianych pytań dotyczą tego, w jaki sposób działalność muzeum odnosi się do definicji dziedzictwa kulturowego oraz w jaki sposób muzeum może nawiązywać łączność z depozytariuszami dziedzictwa kulturowego w lokalnych społecznościach.
Bibliografia
Printed texts:
Berecz Lászlóné: “A hagyományőrzés lehetőségei Mezőkövesden a 21. Században.” [Possibilities for preserving tradition in Mezőkövesd in the 21st century]. In: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában. A Matyó Múzeum fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga. Ed. Ilona Viszóczky. Miskolc–Mezőkövesd 2006, pp. 273–277.
Berecz Lászlóné: “A kulturális örökségelemek közösségformáló ereje Matyóföldön. Esettanulmány.” [The community forming power of cultural heritage elements in Matyóland. Case study]. In: Kulturális örökség – Múzeumi közösségek. [Cultural heritage – Museum communities]. (Múzeumi Iránytű 15.) Eds. Mária Arapovics, Ibolya Bereczki, Magdolna Nagy. Szentendre 2018, pp. 175–184.
Bődi Erzsébet: “Molnárkalács a magyar népi kultúrában.” [The miller’s wafer in the Hungarian folk culture]. Ethnographica et Folcloristica Carpathica” 1985, Vol. 4. pp. 61–79.
Cselekvési terv a szellemi kulturális örökség megóvására és újjáélesztésére (UNESCO Konferencia, 1999). [Agenda for the safeguarding and revitalisation of intangible cultural heritage (UNESCO Conference, 1999)]. Eds. Mihály Hoppál, Eszter Csonka-Takács. (EFI Communicationes 9.) Budapest 1999.
Frey Bruno S., Pommerehne Werner W.: “Art Investment: An Empirical Inquiry.” Southern Economic Journal 1989, Vol. 56, No. 2, pp. 396–409. Doi.org/10.2307/1059218.
Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet. [Myth and reality: Matyó folk art]. (Officina Musei 6.) Miskolc 1997.
Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19–20. század fordulójának népművészet-képében. [Ethnic groups raised to a representative role in the image of folk art at the turn of the 19th–20th centuries]. Miskolc 2001.
Harrison Rodney: Heritage. Critical Approaches. Routledge. London – New York 2013.
Hoppál Mihály: “Hagyomány és identitás.” [Tradition and identity]. In: Szellemi kulturális örökség – a megőrzés útjai. [Ways of safeguarding the intangible cultural heritage]. Ed. Eszter Csonka-Takács. Budapest 2008, pp. 12–18.
Illés Péter: “Örökség.” [Heritage]. In: …Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum. Kézikönyv. Ed. Zsófia Frazon. Budapest 2018, pp. 106–115.
Jacobs Marc: “The Spirit of the Convention – Interlocking Principles and Ethics for Safeguarding Intangible Cultural Heritage.” International Journal of Intangible Heritage 2016, Vol. 11. pp. 71–87.
Katona Franciska Dorina: “A molnárkalács borsodnádasdi hagyományának szerepe a turizmus fejlődésében.” [The role of the miller’s wafer tradition in the development of tourism in Borsodnádasd]. In: Kari tudományos diákköri konferencia, tanulmánykötet. [Proceedings of the faculty student research conference]. Eds. Tamás Tánczos, Julianna Csogány. Eger 2016, pp. 15–31.
Keszei András: A megfoghatatlan nyomában. [On the trail of the intangible]. (EFI Communicationes 16.) Budapest 2003.
Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe. [The Barkóság and its people]. (Borsodi Kismonográfiák 15.) Miskolc 1982.
Paládi-Kovács Attila: Hagyomány, hagyományozódás, szájhagyomány [Tradition, traditionality, oral tradition]. In: Magyar Néprajz I. 1. Táj, nép, történelem. [Hungarian ethnography I. 1. Landscape, people, history]. Eds. Attila Paládi-Kovács, Mária Flórián Budapest 2011, pp. 30–32.
Pocsainé Eperjesi Eszter, Rádainé Bodnár Katalin: „Legyen kedves az Úr előtt ez ajándék…” A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítői. [“Let this gift be pleasing to the Lord.” The embroidered cloths for the Lord’s Table in the Sárospatak Reformed College Museum]. (A Pataki Iskolamúzeum Gyűjteményei I.) Sárospatak 2014.
Sági Tibor: Molnárkalács sütővasak Borsodnádasdon és környékén. [Miller’s wafer cooking irons in Borsodnádasd and the surrounding vicinity]. Borsodnádasd 2008.
Sági Tibor: “A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya. Egy újjáéledt népszokás Észak-Magyarországon.” [The tradition of baking miller’s wafer in Borsodnádasd. A revived custom in northern Hungary]. In: Kulturális örökség – Múzeumi közösségek. [Cultural heritage – Museum communities]. (Múzeumi Iránytű 15.) Eds. Mária Arapovics, Ibolya Bereczki, Magdolna Nagy. Szentendre 2018, pp. 135–148.
Siikala Anna-Leena: “Quest for Identity: ethnic traditions and societies in transition.” In: Protection and development of our intangible heritage: acts of the international seminar in Joensuu, Finland, September 1998. (Studia Carelica Humanistica 15.) Ed. Heikki Kirkinen. Joensuu 1999, pp. 77–83.
Simon Nina: The Participatory Museum. Santa Cruz 2010.
Sonkoly Gábor: “A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei.” [Levels of defining the notion of heritage]. Regio 2000, No. 4. pp. 45–66.
Soós Gábor: Az egyezmény jelentősége. [The Significance of the convention]. In Szellemi kulturális örökség – a megőrzés útjai. [Ways of safeguarding the intangible cultural heritage]. Ed. Eszter Csonka-Takács. Budapest 2008, pp. 37–40.
Soós Gábor: “A tevékenységről van szó… Világörökségtől a szellemi kulturális örökségig.” [It’s about practice… From world heritage to intangible cultural heritage]. Műemlék 2010, Vol. 14, No. 3, pp. 6–7.
Supka Magdolna F.: A magyar úrihímzés. [Hungarian aristocratic embroidery]. Budapest 1938.
Szemán Attila: “A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei.” [Historical layers of miners’ uniforms in Hungary]. Bányászattörténeti Közlemények 2008, Vol. 3, No. 1, pp. 3–42.
Szemerey Tamás: „A mi nótáink” története. [The history of “our songs”]. Miskolc 1985.
Tóth Arnold: “New Perspectives for Living Traditions: Intangible Cultural Heritage in North-East Hungary”. Acta Ethnographica Hungarica 2021, Vol. 66, No. 2, pp. 421–437. DOI: 10.1556/022.2021.00014.
Unesco Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage. Ed. Eszter Csonka-Takács. Szentendre 2010.
Yoshida Kenji: “The Museum and the Intangible Cultural Heritage.” Museum International 2004 [online]. Vol. 56, No. 1–2, pp. 108–112 [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000135858/PDF/135852eng.pdf.multi.nameddest=135858.
Viszóczky Ilona, Viga Gyula: Matyó népélet – Tárgyakban élő hagyomány. [Matyó folk life – tradition living in objects]. Mezőkövesd–Miskolc 2006.
Zsámboki László, Tar Sándor: Selmectől Miskolcig (1735–1985). A magyarországi műszaki felsőoktatás megindulásának 250. évfordulójára. [From Selmec to Miskolc (1735–1985). Anniversary publication for the 250 years of the Hungarian technical higher education]. Miskolc 1985.
Non-printed texts and web sources:
Aguado Luis F., Heredia-Carroza Jesús, Arbona Alexei: “Territory, Intangible Heritage and Value Generation.” Creative Industries Journal 2024, April, pp. 1–16. Doi: 10.1080/17510694.2024.2329823.
Arkhely Fruzsina: Nehézipari központból idegenforgalmi vonzerő – hogyan alakult ki a molnárkalács sütés hagyománya Borsodnádasdon? [From heavy industrial hub to tourist attraction – how did the tradition of miller’s wafer baking develop in Borsodnádasd?] “Skanzen-Blog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja“ [online]. 15 September 2020 [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://blog.skanzen.hu/2020/09/15/molnarkalacs-sutes-hagyomanya-borsodnadasdon/.
Elements of the National Inventory – Intangible Cultural Heritage in Hungary [online]. [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://szellemikulturalisorokseg.hu/index0_en.php?name=en_f22_elements.
ICOM (International Council of Museums) Museum Definition (2022) [online]. [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://icom.museum/en/resources/standards-guidelines/museum-definition/.
Kajári Gabi, Nagy Magdolna (eds.): Finding Home in the Museum. Safeguarding the Intangible Cultural Heritage of Displaced Ukrainian Persons in Hungary: Inclusive Community Practices. (Museum Compass 34.) Szentendre [online]. 2025, p. 6 [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20251126/mi34_jav3.pdf.
Nomination Form to the National Inventory – Intangible Cultural Heritage in Hungary [online]. [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/nyomtatvanyok/46_pdf.pdf.
Tóth Arnold: “At Home in Music. (Inclusive community practices based on Ukrainian musical heritage, using museum methods at the Herman Ottó Museum in Miskolc.”) In: Kajári Gabi, Nagy Magdolna (eds.): Finding Home in the Museum. Safeguarding the Intangible
Cultural Heritage of Displaced Ukrainian Persons in Hungary: Inclusive Community Practices. (Museum Compass 34.) Szentendre [online]. 2025, pp. 23–52. [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20251126/mi34_jav3.pdf.
Unesco Infokit 2011. What is Intangible Cultural Heritage? [online]. [accessed on 26 February 2025], Available online: https://ich.unesco.org/en/what-is-intangible-heritage-00003.
Pobrania
Wersja elektroniczna opublikowana
Numer
Dział
Licencja
Prawa autorskie (c) 2026 Arnold Tóth
Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Użycie niekomercyjne – Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe.
Szczegóły zob. w zakładce Prawa autorskie i udostępnianie.
