Museums and Intangible Cultural Heritage in North-East Hungary
DOI:
https://doi.org/10.32030/KRZY.2025.01Keywords:
tradition, heritage, folklore, folk art, communities, participation, valorisation, museum collectionsAbstract
This paper focuses on the intangible cultural heritage of north-east Hungary. After a brief introduction to the history of the Ottó Herman Museum (Miskolc, Hungary), the author defines the theoretical differences between tradition and heritage, and summarizes the institutional and practical frameworks of the intangible cultural heritage organisations in Hungary. The scope of the museum of Miskolc is Borsod-Abaúj-Zemplén County, where, as of today, four designated intangible cultural heritage elements can be found. The study examines these cultural phenomena by their effects on the local communities and various layers of identities. The most important question is: how does museum activity relate to the definition of heritage, and how can the museum connect with cultural heritage bearer local communities?
References
Printed texts
Berecz Lászlóné: “A hagyományőrzés lehetőségei Mezőkövesden a 21. Században.” [Possibilities for preserving tradition in Mezőkövesd in the 21st century]. In: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában. A Matyó Múzeum fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencia anyaga. Ed. Ilona Viszóczky. Miskolc– Mezőkövesd 2006, pp. 273–277
Berecz Lászlóné: “A kulturális örökségelemek közösségformáló ereje Matyóföldön. Esettanulmány.” [The community forming power of cultural heritage elements in Matyóland. Case study]. In: Kulturális örökség – Múzeumi közösségek. [Cultural heritage – Museum communities]. (Múzeumi Iránytű 15.) Eds. Mária Arapovics, Ibolya Bereczki, Magdolna Nagy. Szentendre 2018, pp. 175–184
Bődi Erzsébet: “Molnárkalács a magyar népi kultúrában.” [The miller’s wafer in the Hungarian folk culture]. Ethnographica et Folcloristica Carpathica” 1985, Vol. 4, pp. 61–79
Cselekvési terv a szellemi kulturális örökség megóvására és újjáélesztésére (UNESCO Konferencia, 1999). [Agenda for the safeguarding and revitalisation of intangible cultural heritage (UNESCO Conference, 1999)]. Eds. Mihály Hoppál, Eszter Csonka-Takács. (EFI Communicationes 9.) Budapest 1999
Frey Bruno S., Pommerehne Werner W.: “Art Investment: An Empirical Inquiry.” Southern Economic Journal 1989, Vol. 56, No. 2, pp. 396–409. Doi.org/10.2307/1059218
Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet. [Myth and reality: Matyó folk art]. (Officina Musei 6.) Miskolc 1997
Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19–20. század fordulójának népművészet-képében. [Ethnic groups raised to a representative role in the image of folk art at the turn of the 19th–20th centuries]. Miskolc 2001
Harrison Rodney: Heritage. Critical Approaches. Routledge. London – New York 2013
Hoppál Mihály: “Hagyomány és identitás.” [Tradition and identity]. In: Szellemi kulturális örökség – a megőrzés útjai. [Ways of safeguarding the intangible cultural heritage]. Ed. Eszter Csonka-Takács. Budapest 2008, pp. 12–18
Illés Péter: “Örökség.” [Heritage]. In: …Nyitott múzeum… Együttműködés, részvétel, társadalmi múzeum. Kézikönyv. Ed. Zsófia Frazon. Budapest 2018, pp. 106–115
Jacobs Marc: “The Spirit of the Convention – Interlocking Principles and Ethics for Safeguarding Intangible Cultural Heritage.” International Journal of Intangible Heritage 2016, Vol. 11, pp. 71–87
Katona Franciska Dorina: “A molnárkalács borsodnádasdi hagyományának szerepe a turizmus fejlődésében.” [The role of the miller’s wafer tradition in the development of tourism in Borsodnádasd]. In: Kari tudományos diákköri konferencia, tanulmánykötet. [Proceedings of the faculty student research conference]. Eds. Tamás Tánczos, Julianna Csogány. Eger 2016, pp. 15–31
Keszei András: A megfoghatatlan nyomában. [On the trail of the intangible]. (EFI Communicationes 16.) Budapest 2003
Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe. [The Barkóság and its people]. (Borsodi Kismonográfiák 15.) Miskolc 1982
Paládi-Kovács Attila: Hagyomány, hagyományozódás, szájhagyomány [Tradition, traditionality, oral tradition]. In: Magyar Néprajz I. 1. Táj, nép, történelem. [Hungarian ethnography I. 1. Landscape, people, history]. Eds. Attila Paládi-Kovács, Mária Flórián Budapest 2011, pp. 30–32
Pocsainé Eperjesi Eszter, Rádainé Bodnár Katalin: „Legyen kedves az Úr előtt ez ajándék…” A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítői. [“Let this gift be pleasing to the Lord.” The embroidered cloths for the Lord’s Table in the Sárospatak Reformed College Museum]. (A Pataki Iskolamúzeum Gyűjteményei I.) Sárospatak 2014
Sági Tibor: Molnárkalács sütővasak Borsodnádasdon és környékén. [Miller’s wafer cooking irons in Borsodnádasd and the surrounding vicinity]. Borsodnádasd 2008
Sági Tibor: “A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya. Egy újjáéledt népszokás Észak-Magyarországon.” [The tradition of baking miller’s wafer in Borsodnádasd. A revived custom in northern Hungary]. In: Kulturális örökség – Múzeumi közösségek. [Cultural heritage – Museum communities]. (Múzeumi Iránytű 15.) Eds. Mária Arapovics, Ibolya Bereczki, Magdolna Nagy. Szentendre 2018, pp. 135–148
Siikala Anna-Leena: “Quest for Identity: ethnic traditions and societies in transition.” In: Protection and development of our intangible heritage: acts of the international seminar in Joensuu, Finland, September 1998. (Studia Carelica Humanistica 15.) Ed. Heikki Kirkinen. Joensuu 1999, pp. 77–83
Simon Nina: The Participatory Museum. Santa Cruz 2010
Sonkoly Gábor: “A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei.” [Levels of defining the notion of heritage]. Regio 2000, No. 4, pp. 45–66
Soós Gábor: Az egyezmény jelentősége. [The Significance of the convention]. In Szellemi kulturális örökség – a megőrzés útjai. [Ways of safeguarding the intangible cultural heritage]. Ed. Eszter Csonka-Takács. Budapest 2008, pp. 37–40
Soós Gábor: “A tevékenységről van szó… Világörökségtől a szellemi kulturális örökségig.” [It’s about practice… From world heritage to intangible cultural heritage]. Műemlék 2010, Vol. 14, No. 3, pp. 6–7
Supka Magdolna F.: A magyar úrihímzés. [Hungarian aristocratic embroidery]. Budapest 1938
Szemán Attila: “A magyarországi bányászegyenruhák történeti rétegei.” [Historical layers of miners’ uniforms in Hungary]. Bányászattörténeti Közlemények 2008, Vol. 3, No. 1, pp. 3–42
Szemerey Tamás: „A mi nótáink” története. [The history of “our songs”]. Miskolc 1985
Tóth Arnold: “New Perspectives for Living Traditions: Intangible Cultural Heritage in North-East Hungary”.
Acta Ethnographica Hungarica 2021, Vol. 66, No. 2, pp. 421–437. DOI: 10.1556/022.2021.00014
Unesco Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage. Ed. Eszter Csonka-Takács. Szentendre 2010
Yoshida Kenji: “The Museum and the Intangible Cultural Heritage.” Museum International 2004 [online].
Vol. 56, No. 1–2, pp. 108–112 [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000135858/PDF/135852eng.pdf.multi.nameddest=135858
Viszóczky Ilona, Viga Gyula: Matyó népélet – Tárgyakban élő hagyomány. [Matyó folk life – tradition living in objects]. Mezőkövesd–Miskolc 2006
Zsámboki László, Tar Sándor: Selmectől Miskolcig (1735–1985). A magyarországi műszaki felsőoktatás megindulásának 250. évfordulójára. [From Selmec to Miskolc (1735–1985). Anniversary publication for the 250 years of the Hungarian technical higher education]. Miskolc 1985 Non-printed texts and web sources
Aguado Luis F., Heredia-Carroza Jesús, Arbona Alexei: “Territory, Intangible Heritage and Value Generation.” Creative Industries Journal 2024, April, pp. 1–16. DOI: 10.1080/17510694.2024.2329823
Arkhely Fruzsina: Nehézipari központból idegenforgalmi vonzerő – hogyan alakult ki a molnárkalács sütés hagyománya Borsodnádasdon? [From heavy industrial hub to tourist attraction – how did the tradition of miller’s wafer baking develop in Borsodnádasd?] “Skanzen-Blog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja“ [online]. 15 September 2020 [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://blog.skanzen.hu/2020/09/15/molnarkalacs-sutes-hagyomanya-borsodnadasdon/
Elements of the National Inventory – Intangible Cultural Heritage in Hungary [online]. [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://szellemikulturalisorokseg.hu/index0_en.php?name=en_f22_elementsICOM (International Council of Museums) Museum Definition (2022) [online]. [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://icom.museum/en/resources/standards-guidelines/museum-definition/
Kajári Gabi, Nagy Magdolna (eds.): Finding Home in the Museum. Safeguarding the Intangible Cultural Heritage of Displaced Ukrainian Persons in Hungary: Inclusive Community Practices. (Museum Compass 34.) Szentendre [online]. 2025, p. 6 [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20251126/mi34_jav3.pdf
Nomination Form to the National Inventory – Intangible Cultural Heritage in Hungary [online]. [accessed on 3 March 2025]. Available online: https://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/nyomtatvanyok/46_pdf.pdf
Tóth Arnold: “At Home in Music. (Inclusive community practices based on Ukrainian musical heritage, using museum methods at the Herman Ottó Museum in Miskolc.”) In: Kajári Gabi, Nagy Magdolna (eds.): Finding Home in the Museum. Safeguarding the Intangible Cultural Heritage of Displaced Ukrainian Persons in Hungary: Inclusive Community Practices. (Museum Compass 34.) Szentendre [online]. 2025, pp. 23–52 [accessed on 8 December 2025]. Available online: https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20251126/mi34_jav3.pdf
Unesco Infokit 2011. What is Intangible Cultural Heritage? [online]. [accessed on 26 February 2025]. Available online: https://ich.unesco.org/en/what-is-intangible-heritage-00003
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Arnold Tóth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
See more at Copyright & Licensing tab.
